Digitális Csillagászati Rajzok: 2013

Észlelő neve: Kaszás Gábor
Észlelés helye: Gyömrő
Észlelés időpontja: 2013-12-02 04:00
Észlelés vége: 04:30
Objektum neve: C/2013 R1 (Lovejoy)

Műszer típusa: Newton
Műszer átmérő (mm): 130
Műszer fókusz (mm): 650
Okulár típusa: Super Barium
Okulár fókusza (mm): 25
Nagyítás: 26
Nyugodtság: 6
Átlátszóság: 3
Hőmérséklet: -2
Látómező ('): 129

Leírás: Nagyon könnyen megtalálható, szép formájú üstökös. A kóma majdnem kör alakú, a csóva felé hangyányit megnyúlt, a középpontja felé erősen fényesedő, DC=6. A kómát 6' átmérőjűnek látom, a csóvát csak mintegy 40' -en át tudom biztosan követni, de azt is csak elfordított látással. 10x42-es binokulárral látom a csóvát közvetlenül is, de részleteket nem tudok kivenni. A múlt pénteki hajnalon még nagyon határozott, fényes, csillagszerű magot láttam, ami most nem látszott. Szabad szemmel most sem tudom megfigyelni, a szabad szemes határmagnitúdó nem lehet sokkal több 5,4-nél.

Megjegyzés: Még a szokásosnál is fényesebb az ég, valószínűleg párás a levegő. A fényességbecslést 10x42 -es binokulárral végeztem. A rajz digitális úton készült, a Newton-ban látott képet próbáltam visszaadni.

Észlelt fényesség: 5,7

Also known as: M1 (Crab Nebula)
Date/time: 2013.12.02. 19:40 – 20:00T
Equipment: 235/1280 Dobson – OptiScope
Magnification : 64x, 85x
Seeing: 7/10
Transparency: 3/5
Temperature: 2°C
Humidity: low
Wind: -
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Digital sketch made with GIMP 2.8 + Wacom Bamboo Fun, based on a raw graphite sketch.

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.

A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőrcsillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké. 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt; ezen objektum felfedezése indította el a a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.