2011. május 21., szombat

Lunar Crater Bailly

Step-By-Step
Chuck Hastorf

This is a quick presentation for Tamas Bognas' Hungarian Astro Sketch Blogspot. By Chuck Hastorf of Arizona, USA.

I formerly made pencil sketches but now draw directly on my laptop. I use Sketchbook Pro with a Wacom "Bamboo" pen digitizer.

Let's begin....

slide0005_image001.jpg


Pretty crude but it makes sense to me... Now begin rendering the image on Sketchbook Pro

slide0007_image003.jpg

Add some texture....

slide0009_image005.jpg

Add some washes...striving for realism..

slide0011_image007.jpg

Add some details and we are finished...

slide0013_image009.jpg

Messier, Messier-A

Részletrajz GIMP 2.6
2007 szeptember 30, 2:38-3:06 helyi idő:
A Mare Fecunditatisban lévő ikerkráterekből már csak a nyugati látszik...a tőle keletre fekvő társának az észak és déli fala. Déli irányban gödörkráter van, ez a 'D' jelű,melynek jól látható a szögletes árnyéka. A Messier-Messier 'A' kráterektől északkeletre parányi kráterecske, melyet összeköt egy gerinc a nagy Taruntiusszal. Ebből a kráterből kiinduló gerinc először háromágú, majd egy jut el, a már előbb említett kráterecskéig. Ha lenyugszik a légkör, több kisebb krátert is látni, a vidék festői! A gerincvonulat, a 140 km hosszú "Dorsa Cato", mely északról indul el,s a 'B' jelű kráter, és a terminátor találkozásánál ér véget. A Messier kráterekből egyfajta "csóva" indul ki, ennek nyugati végénél érdekes fantomkráter van. Gyönyörű hegyes árnyék található a "Messierektől" északkeletre. Nagyon szép, ahogy a terminátor kiemeli a kettős kráter keleti tagjának két markáns krátersáncát. Délre egyértelműen látni egy dómot! Tompa kis emelkedő ez...eltérőbb mint általában a magányos hegycsúcsok.A "Dorsa Cato" déli végén látható hegyes árnyék, a gerinc szintemelkedését mutatja, mintegy "felkúszik" a 'B' jelű kráterre e gerinc.

Földvári István Zoltán

30th of September, 2007 2:38-3:06 local timezome:
At this time, only the western side is visible from the twin craters of Mare Fecunditatis, and the northern and western wall of its eastern neighbour. Southwards we can see a ditch crater marked 'D', its boxy shadow is clearly visible. A tiny crater, north to the Messier-Messier A is visible, and forming a bridge with the big Taruntis. Three ridges starting from it, from which one reaching the small crater mentioned earlier. When the seeing becomes good, many tiny apexes become visible, the area is spectacular! The 140km-long ridge is named the Dorsa Cato, starting from north, and ending at the crater marked 'B' at the terminator line. Some kind of "Coma" is starting from the Messier craters, the western edge forming an interesting phantom crater. A beautiful shadow of mountains is found northeast of the Messiers. The two craggy crater edges of the eastern side of the double crater, elevated by the terminator , is a very nice view. You can't miss the dome on the south! It's a dull, small climb, different from the usual type of lone summits. The peak shadow seen at the southern edge of Dorsa Cato shows the elevation of the ridge. Like if it's climbing up to the crater marked 'B'.

Translated by Árpád Szabó

2011. május 20., péntek

C/2002 C1 Ikeya-Zhang

Légkör: S=10; T=5
Műszer: 152/750 newton
Észlelőhely: Dág, Károly hegy
Időpont: 2002. március 10.

Így rajzolok én I.

Az ég alatti vázlat felvételétől a kidolgozás előkészítéséig

Amikor ez a blog, és a vonatkozó FaceBook csoport elindult elküldtem az oldal szerkesztőinek egy rajzot a 17/P Holmes üstökös kitöréséről. Ennek kapcsán kért meg Bognár Tamás, hogy írjak egy how-to szerű leírást a rajzról. Ehhez azonban praktikus lett volna illusztrációként előszedni az eredeti vázlatot, ami a költözésünkkor elkallódott — így a most következő sorozat egy fiktív rajzra épít. Ennek megvan az az előnye, hogy nem csak egy konkrét esetre hanem egyfajta állatorvosi rajzként többféle rajzos trükk bemutatására ad lehetőséget. Írásom elsősorban a mély-ég és üstökös rajzolás iránt érdeklődőknek lett szánva, Hold és bolygórajzokat én se így csinálnék. Fiktív példánkban az M0 gömbhalmazt megközelítő 42/P GipszJakab–TesztElek üstökösről fogunk rajzot készíteni.

A 17/P Holmes észlelés ég alatti vázlatolásakor még nem gondoltam arra, hogy az majd digitális rajz lesz, de mégis így alakult. Módszertanilag az ég alatti munka pontosan ugyanúgy zajlik ilyen esetben mint máskor, azóta is úgy gondolom, hogy a kidolgozás módja ezt nem befolyásolja érdemben. Ezért az általam használt vázlatfelvétel módjával kezdem ezt a kis sorozatot – hiszen minden az alapozásnál kezdődik.

Az észlelésnél én csak vázlatot szoktam készíteni, majd azt másnap (lehetőleg minnél hamarabb, hogy az élmény még segítsen az „előhívásban”) finomítom ki átmásolva a rajzot. Fontos, hogy a végleges LM karikánál nagyobba dolgozom, mert így a vázlat kódolása áttekinthetőbb lesz, sötétben könnyebb dolgozni rá. Miből áll a vázlat?

Először a látómező csillagok kerülnek a papírra. Ezeket úgy szoktam felvenni, hogy először a legfényesebb csillagok pozícióját jelölöm be a LM karikába. A legfényesebb mellé kerül egy 0, aztán a kicsit halványabbak mellé 1, majd egy újabb adag mellé a 2-es, stb. Általában egyedi eset mennyire van értelme felbontani, és minden szintet kitöltök-e. A gyakorlatban a 0 után sokszor azonnal jöhet a 2-es adag, ha a LM legfényesebbje kiugróan fényes. Nem érdemes nagyon sok szintet kialakítani, mert ezeket úgysem lehet majd a későbbiekben élvezhetően visszaadni, és sok gyakorlat kell hozzá — aktív változóészlelők előnyben. A leggyakrabban 5-6 szint kerül egy rajzomra. Papír alapon ennél több valójában nehezen visszaadható — digitális kidolgozásnál esetleg többnek is lehetne létjogosultsága. Néha-néha kis + vagy - jellel jelölöm, hogy az adott szintnél picit alá vagy fölé kell mennem majd a kidolgozáskor, ez egymáshoz közeli kb. hasonló fényes csillagok ábrázolásánál használható leginkább.

A ködös részeket is hasonló intenzitású területekkel, szintvonalakként vázolom fel. Hasonlóan felfogva a fényességet mint egy klasszikus turistatérképen a magasságot. Nem tónusozom általában az ég alatt a rajzokat, csak nagyon összetett, tónusgazdag részletek esetén. Ha egy adott intenzitású terület pereme éles folytonos vonallal jelölöm, ha életlen a vonalat megszaggatom, vagy nagyon életlennél épp csak jelölöm laza vonalvezetéssel a kontúrt. Gyakran kerül mellé szöveges komment is, leírva a terület határainak élességét (pl. élesen határolt, diffúz, stb.), felszíni jellegzetességeit (pl. grízes). Gyakorlatilag ebből is látni, hogy bizony nagyon hasznos egy alapos szöveges leírás készítése is amit gyakran lespórolnak az észlelők.

Intenzitás-átmenetek esetén az átmenet irányát vonalakkal jelzem, aminek a két végén van a kezdő ill. végső intenzitás értéke. Ha az átmenet lineáris akkor egyenessel, ha határozottan van valami trendje, akkor erre utaló görbékkel, esetleg sűrű szintvonalakkal jelölöm. Jelen példánk esetében pl. az üstökös csóvája kezdetben 3-as intenzitású, és a LM széléig egy 1-es értékre halványodik. Ezt a tényt szövegesen rögzítettem a lapon: csóva 3-1 szálas formában, külön felhívva a figyelmet a textúrájára is. A kómája a 3-as intenzítású magrésztől (ami egy csillagszerű 4-es intensitású belső területet vesz körbe) kezdetben kicsit lassabban majd gyorsabban beleolvad az égi háttérbe, pereme ennek megfelelően erősen diffúz.

Apró finom részleteket mint pl. a csóva szálasságát, szerkezetét erősebb vonalakkal érzékeltetem a rajzon, lehetőleg figyelve a helyzetükre is. Halmazoknál gyakori hogy a még fel nem bontott csillagok tömege szemcsés, grízes hatást kelt. Ezt is érdemes felírni a vázlatra, mikmént ebben az esetben is történt.

Innentől ha a végleges rajz végül digitális rajz lesz akkor fogom magamat és a vázlatot beszkennelem vagy digitális fényképezőgéppel lereprózom. Követhető út az is amit sokan csinálnak, hogy a rajzot először hagyományosan kidolgozzák ceruzával, majd ezt a rajzot digitalizálva és átgyúrva készül a végleges rajz. Ez a leírás azonban nem ezt a verziót követi majd végig.

Érdemes megvizsgálni, véletlenül nem nagyon ferdén készült-e a felvétel, mert ezzel a rajzot már eleve egy nagy torzítással terheljük. Ha pl. a LM karika nem kör hanem erősen elliptikus, akkor kezdeti lépésként vagy újrafotózom :), vagy visszatorzítom a képet. Szkennerek is tudnak a képen nyújtani/zsugorítani!

A direkt erősen torzan lefotózott vázlat.

Praktikus az egész lapot lefotózni úgy hogy körben látszódjon kicsit a környezete — így a vázlat torzításmentessége gyorsan megoldható. A legtöbb képfeldolgozó programban van mód a kép, vagy egy kijelölés torzítására. Pusztán geometriai okokból általában elég ha úm. perspektíva korrekciót tudunk végezni, de ha adott a lehetőség, akkor gyorsabb a teljesen szabad torzítás lehetőségével élni. Ekkor a kép sarkain kis négyzetes fogantyúkat kapunk, amikkel a kép sarkai elhúzhatóak, torzítva ezzel a képet. Addig kell húzkodni a sarkokat amíg a papírunk szélei párhuzamosak lesznek a képszélekkel (ehhez haszon lehet segédvonalakat húzni a papír sarkaihoz). Ekkor érintőre körbevágjuk a képet, majd a papír méretének ismeretében a kép átméretezésével elkészült a torzításmentes, arányos vázlatunk, amire alapozva elkezdhető a munka.

Egy általam bevett trükk a vázlat tényleges felhasználása előtt, hogy eltónusozom mintha piros tollal készült volna. Ez egy kis vizuális segítség, ugyanis így könnyen követhetővé válik hogy mi az amit már átrajzoltunk, és mi az ami még hátravan.

Az elszínezett, méretarányos vázlat

Ezt nyitom meg a képszerkesztő programban. Ennek hasznos ha tud rétegeket és különféle ecseteket kezelni, és vannak elmosásra, életlenítésre, élesítésre, átmenetek készítésére alkalmas különféle eszközök is. Nem szeretném letenni a garast egyetlen program használata mellett sem, ilyen képességekkel nagyon sok program rendelezik. Sokszor bontakozik ki hitvita egyik vagy másik program mellett elkötelezett felhasználóktól, de személyes véleményem szerint a leginkább a megszokás, és az eszközt mélyebb ismerete az amitől valami használható vagy sem.

Így nem lesz tele a leírás hosszadalmas menühivatkozásokkal, és talán olvashatóbb lesz tőle a szöveg is. Szerintem a kommentek éppen arra valóak, hogy ezeket a mélyrészleteket ki tudjuk tárgyalni — a sokkal nagyobb közösségi háttérismeret összeadásával. Nem utolsó szempont, hogy így az is "akadálymentesen" tudja olvasni a szöveget aki már ismeri valamennyire az általa használt programot, és ki szeretné próbálni a leírtakat. Ennek jegyében egy érdekes játékra invitálom a kedves olvasókat. Ha az előkészített vázlatot letölti valaki, próbálja ki maga is kidolgozni a rajzot a saját eszközeinek felhasználásával! Ezeket a sorozat befejezésekor pedig vessük össze közösen mindannyiunk okulására!

A következő részben már belecsapok a közepébe, és csillagos látómezőt fogunk rajzolni... »

2011. május 18., szerda

Napkelte a Grimaldi kráterben

grimaldi.jpg

Az eredeti ötletet Bognár Tamás adta,aki rendkívül érdekes rajzaival hívta fel figyelmem ezen technika alkalmazására. Azóta gyakorlok a GIMP programmal, nem elfeledve a ceruza rajzok világát sem. Néhány nem túl publikus gyakorló rajz után lássuk az első digitális grafikámat,mely kétkorábbi észlelésemet tartalmazza a Grimaldi kráterről: (ceruza rajzok GIMP-es újragondolása)

19:26 helyi idő: "Szép íves szakadéknak tűnő falmaradvány,mely mögött a reggeli megvilágítástól felsejlik a hatalmas krátert kitöltő bazaltsíkság. Az észak-nyugati falból még csak egy sziklatömb fedezhető fel, ellenben igen látványos a teljes keleti fal vonulatának mintegy félbeszakadása! Itt betekintést nyerhetek, s a kráter talaján húzódó rianást

20:46 helyi idő: A változás a szemem láttára zajlik! Az Oceanus Procellarum ezen partszakaszán délelőtt lett...az előbb látottak szépen átalakultak, s a Grimaldi ellipszis formája kezd kibontakozni. A nyugati fal jó részét éri már fény...gyönyörű! Ez a rész határozottan részletekkel teli, míg északabbra háromszög alakzatban piciny dombok csoportja van. A kráter talaján részleteket nem látok, de a rianás -vagy gerinc- most mintha feltűnőbb lenne."

Földvári István Zoltán.

NGC 2264

NGC2264_nyh_mon_20102110_szaboarpad_dig.jpg

Ez a nyílthalmaz, mely Karácsonyfa-halmazként is ismert, a Monoceros északi részén található meglehetősen nagy méretű, látványos csoportosulás. A halmaz tetejénél a rendkívül halvány fényesedést nem sikerült rajzban szemléltetni. A rajz december 10-én, -4 fokos hidegben készült, digitális átdolgozása első ilyen irányú munkám.

Szabó Árpád, 2010.12.10.

2011.03.29. NGC 1857

NGC1857_20110329.jpg

Dátum : 2011.03.29.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
29.Marc.2011.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.

2011.04.09. Maurolycus

Moon

Hold_20110409.jpg

Dátum : 2011.04.09. Távcső : 76/900-as newton reflektorral észlelve.
Okulár : 7,5mm Super Plössl okulár
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
09.Apr..2011.
Telescope : 3" F/11 Newton and 7,5 mm Super Plossh eyepiece
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.

2010.14.29. Perseus alpha (MEL 20)

Perseusalpha_110329.jpg

Dátum : 2011.04.29.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
29.Apr.
2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.

2010.05.04. Mel 111

M111_20110504_fekete.jpg

M111_20110504_feher.jpg



Dátum : 2011.05.04.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
04.May.
2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.

Miért is rajzoljunk digitálisan ?

Első lépésként talán azt kérdezném meg, hogy miért is rajzolunk? Erre a kérdésre az az én válaszom, hogy szeretném a rajzban visszaadni azt a látványt, hangulatot, amit a távcsőben láttam, amit észlelés közben éreztem. Szeretném megörökíteni a látványt úgy, hogy ha később megnézem a rajzot akkor rám törjön az észlelés, a látvány hangulata.
A rajzolásnak megvan a maga kettőssége. Törekedünk a látvány minél pontosabb visszaadására. De nem a precíz látványt szeretnénk visszaadni, hanem amit láttunk, látni véltünk, ami megragadott minket. Így a rajzoknak lehet a ténylegesnél jobban kihangsúlyozott és esetleg elnagyolt, kihagyott része is. A rajz mindig a rajzolója által fontosnak vélt látványt mutatja meg. Célja látatni, amit a készítője látott. Éreztetni amit érzett.
Kanyarodjunk vissza ez a kis kitérő után az eredeti témához. Amikor előjön a számítógépes rajzolás kérdése, azonnal felvetődik a kérdés, mi is ebben a jó nekem ? Ha hagyományos technikával papírra, vászonra rajzolunk, akkor az a rajz egy emberé. Csak egy ember tudja megtekinteni. Ha azt szeretnénk, hogy másokkal is megoszthassuk a művünket, akkor vagy ki kell állítanunk valahol, vagy át kell alakítanunk a képet olyan elektronikus formátumra, hogy a mostani technika biztosította lehetőségekkel meg tudjuk osztani. (könyv, web, stb) Ha sok emberrel szeretnénk rövid idő alatt megismertetni a munkánkat, akkor a nyomdatechnika és az internet a két lehetőség ami jelenleg a legelterjedtebb. Maradjunk most csak a csillagászati rajzoknál. Ha a távcső mellett elkészítem a rajzomat/ a vázlatomat, az még nem a teljes és végleges rajz. Általában a távcső mellett olyan rajzot készítenek (tisztelet a kevés kivételnek), amit bent nyugodt és ideális körülmények között ki kell dolgozni.

Ennek több oka is van:

  • Egy mélyég rajz esetén vörös fény mellett csak puha és sötét grafittal és korlátozott színekkel lehet rendesen rajzolni.
  • Távcső mellet ritkán adottak az ideális rajz lehetőségek. Egyetlen kivételt tudnék mondani. Az a nap rajzolása a távcső mellett.
  • Általában a távcső mellett füzetre, észlelő lapra rajzolunk. Míg a végleges rajzot, egy minőségibb papírra, vagy formanyomtatványra dolgozzuk ki.
  • A vázlaton vétett rajz hibát sokszor egyszerűbb áthúzással jelölni, mint radírozni.

A publikáláshoz, az észlelések beküldéséhez a rajzot digitalizálni kell. A digitalizált (szkennelt, fényképezett) rajz általában nem ugyan úgy néz ki, mint a papír alapú. Másabb. A fehér nem elég fehér a fekete nem igazán fekete. A szkennelés során előjönnek a rajz hibái, a ceruza, grafit nem egyenletes tónusa. A lap anyagából adódó elszíneződés.

image001.jpg


Ha a fenti beszkennelt rajzrészletet nézzük, azt kell mondani, hogy ez minden de nem egyenletes fehér színű lapon szereplő rajz.

image002.gif



Ha a fehér szín nem fehér, akkor a kép invertálása után a fekete sem lesz fekete. Bár tény, hogy a profi mélyég felvételek sem tiszta fekete színre vannak kidolgozva, hanem hagynak pár százalékos fényességet a háttérben, de a fenti kép háttere minden de nem egyenletes fekete. Azt lehet mondani, hogy határozottan csúnya…
Menjünk tovább.

image003.jpg



Ha ránagyítunk a képre, egészen addig amíg a kép elkezd pixelesedni látjuk, hogy a csillagokat jelölő pontok köszönő viszonyban sincsenek a körrel, mint cél formával. Akkor még nem említettük, hogy a rajzon lévő pontok inkább egy távoli bolygófelszínre emlékeztet sem a távcsőben ragyogó csillag képére. Ilyenkor szokott a kezdő észlelőnek egy életre elmenni a kedve a rajzolástól. De mi ennél kitartóbbak vagyunk, nem rettenünk el az elborzasztó beszkennelt vázlattól. Van aki azt teszi, hogy a vázlat alapján bent újra rajzolja a rajzot a vázlat alapján. Különféle ceruzákat tollakat és technikákat alkalmazva. Az eredmény - megfelelő gyakorlat után - sokkal szebb lesz, mint a vázlat. Ha most a kidolgozott rajzot beszkenneljük kellő felbontásban (min.: 300dpi) ismét észreveszünk hibákat. Általában a fehér nem akar fehér lenni. Ha ránagyítunk a képre, látjuk hogy a használt rajzeszközök, anyagok fizikai sajátossága miatt a kör ismét nem kör. Lehet paca, sugarasan szétfutó, szőrős szélű stb… Ismételten oda jutottunk, hogy tenni kellene valamit a rajzzal, hogy olyan legyen, amilyennek szántuk. Csendben meg kell, hogy jegyezzem, hogy nyomtatáskor rengeteg hiba és zavaró részlet el fog veszni, de mi akkor is törekedünk arra, hogy a rajzunk jobb legyen. Itt eljutottunk a választóponthoz. Két lehetőségünk van. Az egyik lehetőség, hogy megelégedünk a profi rajzunk beszkennelt változatával és feltöltjük az oldalunkra, fórumokra, elküldjük a rovatvezetőknek (nem elfelejtve a kísérő szöveget…). Ekkor a rajzunk marad a hagyományos kézi rajz. Mindössze beszkenneltük a publikációhoz. A másik lehetőségünk pedig az, hogy "kiigazítjuk" a képet. Kihasználjuk a digitális technika lehetőségeit. Ebben az esetben már "digitális rajzolásról , digitális munkáról " beszélünk.

Viszont amint átléptük a digitális technika világának a határát, ismét válaszút előtt állunk.

  1. A beszkennelt rajzunkat, mint egy digitális felvétel RAW állományát feldolgozzuk. Kinyerjük belőle a legtöbb hasznos infót. Ez szinte azonos a digitális fotózásnál használt technikák egy részével. Elnyomjuk a zavaró hibákat. Finoman kiigazítjuk a rajzi hibákat. Digitálisan retusáljuk a képet, ahogy a profi fotósok teszik a megjelenített fotókkal. Azzal a különbséggel, hogy a csillagászati rajzok esetében egyértelműben használunk digitális rajzi eszközöket. Példáúl, ecset, radír, maszatolás + digitális effektek (blur , gaus, fehéregyensúly, stb…)
  2. A másik lehetőség, a beszkennelt rajzot felhasználva újra rajzoljuk, újra alkotjuk a rajzot. Tiszta digitális technikát alkalmazva.

Az első technikát alkalmazza a világhírű Jeremy Perez . A második technikát használjuk Cseh Viktorral. A következő részekben a digitális újrarajzolást mutatnám be tipikus csillagász rajzokon (Nap, Hold, Mélyég variációk )

Leonidák hajnala

leonidak hajnala -szamitogepes grafika.jpg

Sajcz András rajza

Hold és Vénusz 2003 karácsonya

Hold es Venusz 2003 Karacsonyan -szamitogepes grafika1b20.jpg

Hold és Vénusz
Sajcz András rajza

Állatövi fény 2004.02.12.

allatovi feny -szamitogepes grafika.JPG

Állatövi fény,Vénusz és Mars
2004.02.12 - Simonyifalva
Sajcz András rajza

2011. május 17., kedd

Sajcz András üstükös rajzai

K40703.GIF


K40716a1.gif


K40717b2.gif


Mac0406.gif


Mac0430a.gif


Mach0512.gif


Macholz1220ab.gif


Macholz050111a.gif


Macholzmar1a.gif

Q40509B.GIF


Q40608a1.gif


Q40621b.gif


Q40622a.gif


Q40624a.gif


Q40703a.gif


17P/Holmes



Légkör: S=6; T=5
Műszer: 125/1250 SC + f6,3 reduktor
Észlelőhely: Pilisszentlászló
Időpont: 2007. november 30., 17:40, (17:35-17:45 UT
)

Gigantikus méretű, a LM-t sokszorosan kitöltő halóval, hihetetlenül diffúz, elnyúlt maggal, és közel gömbszimmetrikus, halvány külső burokkal.Így, a fókuszreduktor használatával sokkal szebben érvényesül a látvány.
Magja nem látszik, teljesen diffúz - a belső részei erősen elnyúltak, 1:3 arányban. DNy-felé egy leszakadó foszlány is látható.
A külső burok közel gömb alakú, ÉK-i pereme kicsit diffúzabb, és leheletnyit fényessebb is - máshol határozott, finom átmenete van az égi háttérbe, bár sehol sem élesen határolt a széle. Peremén belül kicsit halványabbnak érezhető a nagy fénylés, mintha az ovális mag egy nagy buborékban ülne!
A papírra készített vázlat alapján a végső tónusozás számítógéppel készült.
Amcsillüdv: Nagy Zoltán A. (Nyözö)

2011. május 16., hétfő

2010.05.08. M3

M3_20110508_fekete.jpg

M3_20110508_feher.jpg



Dátum : 2011.05.08.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
08.May.
2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.

A kezdet

Kicsit menjünk vissza az időben két napot. 2011 május 14. szombat. Ezen a napon volt a Polarisban az MCSE első Mélyég -észlelők találkozója.

A találkozó során tartottam egy rövid előadást a digitális rajzolásról.

Az előadáson , és az azt megelőző beszélgetések során tudatosult bennem, hogy , bár a digitális rajzolás, mint "művészet" létezik és elfogadott, mégis az ismeretlenség homályába burkolózik a hazai amatőrcsillagászok között.

A hazafele vonatozva fogalmazódott meg a gondolat, hogy bemutatni, népszerűsíteni kell ezt a művészetet. Megmutatni és bemutatni a digitális rajzolásban rejlő lehetőségeket, távlatokat.

Ebben a folyamatban az első mérföldkő ez a blog.
Elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtse az érdeklődőket. Azokat az embereket akik kíváncsiak a digitális rajzolás lehetőségeire, akik megpróbálnák, megpróbálták a digitális rajzolást.

Szeretnénk lehetőséget biztosítani a csillagászati rajzaik, tapasztalataik megosztására.

Elsődlegesen a magyar amatőröknek készült ez az oldal. De szeretnénk megmutatni a külföldi rajzolók munkáit és technikáit, az alkotók tolmácsolásában.

A blog tartalma és szerkezete folyamatosan alakul és fejlődik, ahogy lépésről - lépésre felkerülnek a rajzok, leírások, ahogy találkozunk a szakmai közönség igényeivel, észrevételeivel.

Legyenek ezek a bejegyzések egy Út első lépései…..

Derült eget !

2011. május 15., vasárnap

Növekvő Hold (Crescent Moon) - 2011.01.09

Hold_20110109.jpg

Dátum : 2011.01.09. Távcső : 7x50 Tento Binoculars + szabad szem.
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E

A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.

The data of drawing:
09.Jan.2011.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + naked eye
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m

This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.