C/2013 R1 (Lovejoy)

Észlelő neve: Kaszás Gábor
Észlelés helye: Gyömrő
Észlelés időpontja: 2013-12-02 04:00
Észlelés vége: 04:30
Objektum neve: C/2013 R1 (Lovejoy)


Műszer típusa: Newton
Műszer átmérő (mm): 130
Műszer fókusz (mm): 650
Okulár típusa: Super Barium
Okulár fókusza (mm): 25
Nagyítás: 26
Nyugodtság: 6
Átlátszóság: 3
Hőmérséklet: -2
Látómező ('): 129


Leírás: Nagyon könnyen megtalálható, szép formájú üstökös. A kóma majdnem kör alakú, a csóva felé hangyányit megnyúlt, a középpontja felé erősen fényesedő, DC=6. A kómát 6' átmérőjűnek látom, a csóvát csak mintegy 40' -en át tudom biztosan követni, de azt is csak elfordított látással. 10x42-es binokulárral látom a csóvát közvetlenül is, de részleteket nem tudok kivenni. A múlt pénteki hajnalon még nagyon határozott, fényes, csillagszerű magot láttam, ami most nem látszott. Szabad szemmel most sem tudom megfigyelni, a szabad szemes határmagnitúdó nem lehet sokkal több 5,4-nél.

Megjegyzés: Még a szokásosnál is fényesebb az ég, valószínűleg párás a levegő. A fényességbecslést 10x42 -es binokulárral végeztem. A rajz digitális úton készült, a Newton-ban látott képet próbáltam visszaadni.

Észlelt fényesség: 5,7

M45 - Plejádok

Collinder 69

Collinder 65

M1

Also known as:  M1 (Crab Nebula)
Date/time: 2013.12.02.   19:40 – 20:00T
Equipment:  235/1280 Dobson – OptiScope
Magnification : 64x, 85x
Seeing: 7/10
Transparency: 3/5
Temperature: 2°C
Humidity:  low
Wind: -
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Digital sketch made with GIMP 2.8 + Wacom Bamboo Fun, based on a raw graphite  sketch.

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.

A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőrcsillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké. 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt; ezen objektum felfedezése indította el a a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.

M57

 Régebben az M57-et nem sikerült soha sem megpillantanom. Most megvolt a megfelelő felszerelés, és a lehetőség. Megkerestem. Nem tudtam mire számíthatok, nem tudtam, milyennek fogom látni a távcsövemben.
A látómezőben mint szürke színű gyűr jelent meg. Feltűnő volt, könnyen észrevehető. Egy idő után a szürke gyűrű időnként zöldes árnyalatúnak tűnt. A gyűrű két szélén fényes ív látszott. Míg az ívek végének a meghosszabbításában a gyűrű sötétebbnek látszott.
A gyűrű közepén egy halvány, elmosott derengést láttam, valahol az érzékelés peremén volt. Nem csillagszerű volt, hanem diffúz derengés. Talán optikai csalódás volt, talán az idegek játéka, talán más. Nem tudom, de mivel többször, visszatérőn érzékeltem, ezért berajzoltam.

C / 2006 P1 (McNaught)

NGC 457

M11

NGC 869