Step-By-Step
Chuck Hastorf
This is a quick presentation for Tamas Bognas' Hungarian Astro Sketch Blogspot. By Chuck Hastorf of Arizona, USA.
I formerly made pencil sketches but now draw directly on my laptop. I use Sketchbook Pro with a Wacom "Bamboo" pen digitizer.
Let's begin....
Pretty crude but it makes sense to me... Now begin rendering the image on Sketchbook Pro
Add some texture....
Add some washes...striving for realism..
Add some details and we are finished...
Amikor ez a blog, és a vonatkozó FaceBook csoport elindult elküldtem az oldal szerkesztőinek egy rajzot a 17/P Holmes üstökös kitöréséről. Ennek kapcsán kért meg Bognár Tamás, hogy írjak egy how-to szerű leírást a rajzról. Ehhez azonban praktikus lett volna illusztrációként előszedni az eredeti vázlatot, ami a költözésünkkor elkallódott — így a most következő sorozat egy fiktív rajzra épít. Ennek megvan az az előnye, hogy nem csak egy konkrét esetre hanem egyfajta állatorvosi rajzként többféle rajzos trükk bemutatására ad lehetőséget. Írásom elsősorban a mély-ég és üstökös rajzolás iránt érdeklődőknek lett szánva, Hold és bolygórajzokat én se így csinálnék. Fiktív példánkban az M0 gömbhalmazt megközelítő 42/P GipszJakab–TesztElek üstökösről fogunk rajzot készíteni.
A 17/P Holmes észlelés ég alatti vázlatolásakor még nem gondoltam arra, hogy az majd digitális rajz lesz, de mégis így alakult. Módszertanilag az ég alatti munka pontosan ugyanúgy zajlik ilyen esetben mint máskor, azóta is úgy gondolom, hogy a kidolgozás módja ezt nem befolyásolja érdemben. Ezért az általam használt vázlatfelvétel módjával kezdem ezt a kis sorozatot – hiszen minden az alapozásnál kezdődik.
Az észlelésnél én csak vázlatot szoktam készíteni, majd azt másnap (lehetőleg minnél hamarabb, hogy az élmény még segítsen az „előhívásban”) finomítom ki átmásolva a rajzot. Fontos, hogy a végleges LM karikánál nagyobba dolgozom, mert így a vázlat kódolása áttekinthetőbb lesz, sötétben könnyebb dolgozni rá. Miből áll a vázlat?
Először a látómező csillagok kerülnek a papírra. Ezeket úgy szoktam felvenni, hogy először a legfényesebb csillagok pozícióját jelölöm be a LM karikába. A legfényesebb mellé kerül egy 0, aztán a kicsit halványabbak mellé 1, majd egy újabb adag mellé a 2-es, stb. Általában egyedi eset mennyire van értelme felbontani, és minden szintet kitöltök-e. A gyakorlatban a 0 után sokszor azonnal jöhet a 2-es adag, ha a LM legfényesebbje kiugróan fényes. Nem érdemes nagyon sok szintet kialakítani, mert ezeket úgysem lehet majd a későbbiekben élvezhetően visszaadni, és sok gyakorlat kell hozzá — aktív változóészlelők előnyben. A leggyakrabban 5-6 szint kerül egy rajzomra. Papír alapon ennél több valójában nehezen visszaadható — digitális kidolgozásnál esetleg többnek is lehetne létjogosultsága. Néha-néha kis + vagy - jellel jelölöm, hogy az adott szintnél picit alá vagy fölé kell mennem majd a kidolgozáskor, ez egymáshoz közeli kb. hasonló fényes csillagok ábrázolásánál használható leginkább.
A ködös részeket is hasonló intenzitású területekkel, szintvonalakként vázolom fel. Hasonlóan felfogva a fényességet mint egy klasszikus turistatérképen a magasságot. Nem tónusozom általában az ég alatt a rajzokat, csak nagyon összetett, tónusgazdag részletek esetén. Ha egy adott intenzitású terület pereme éles folytonos vonallal jelölöm, ha életlen a vonalat megszaggatom, vagy nagyon életlennél épp csak jelölöm laza vonalvezetéssel a kontúrt. Gyakran kerül mellé szöveges komment is, leírva a terület határainak élességét (pl. élesen határolt, diffúz, stb.), felszíni jellegzetességeit (pl. grízes). Gyakorlatilag ebből is látni, hogy bizony nagyon hasznos egy alapos szöveges leírás készítése is amit gyakran lespórolnak az észlelők.
Intenzitás-átmenetek esetén az átmenet irányát vonalakkal jelzem, aminek a két végén van a kezdő ill. végső intenzitás értéke. Ha az átmenet lineáris akkor egyenessel, ha határozottan van valami trendje, akkor erre utaló görbékkel, esetleg sűrű szintvonalakkal jelölöm. Jelen példánk esetében pl. az üstökös csóvája kezdetben 3-as intenzitású, és a LM széléig egy 1-es értékre halványodik. Ezt a tényt szövegesen rögzítettem a lapon: csóva 3-1 szálas formában, külön felhívva a figyelmet a textúrájára is. A kómája a 3-as intenzítású magrésztől (ami egy csillagszerű 4-es intensitású belső területet vesz körbe) kezdetben kicsit lassabban majd gyorsabban beleolvad az égi háttérbe, pereme ennek megfelelően erősen diffúz.
Apró finom részleteket mint pl. a csóva szálasságát, szerkezetét erősebb vonalakkal érzékeltetem a rajzon, lehetőleg figyelve a helyzetükre is. Halmazoknál gyakori hogy a még fel nem bontott csillagok tömege szemcsés, grízes hatást kelt. Ezt is érdemes felírni a vázlatra, mikmént ebben az esetben is történt.
Innentől ha a végleges rajz végül digitális rajz lesz akkor fogom magamat és a vázlatot beszkennelem vagy digitális fényképezőgéppel lereprózom. Követhető út az is amit sokan csinálnak, hogy a rajzot először hagyományosan kidolgozzák ceruzával, majd ezt a rajzot digitalizálva és átgyúrva készül a végleges rajz. Ez a leírás azonban nem ezt a verziót követi majd végig.
Érdemes megvizsgálni, véletlenül nem nagyon ferdén készült-e a felvétel, mert ezzel a rajzot már eleve egy nagy torzítással terheljük. Ha pl. a LM karika nem kör hanem erősen elliptikus, akkor kezdeti lépésként vagy újrafotózom :), vagy visszatorzítom a képet. Szkennerek is tudnak a képen nyújtani/zsugorítani!
 |
| A direkt erősen torzan lefotózott vázlat. |
Praktikus az egész lapot lefotózni úgy hogy körben látszódjon kicsit a környezete — így a vázlat torzításmentessége gyorsan megoldható. A legtöbb képfeldolgozó programban van mód a kép, vagy egy kijelölés torzítására. Pusztán geometriai okokból általában elég ha úm. perspektíva korrekciót tudunk végezni, de ha adott a lehetőség, akkor gyorsabb a teljesen szabad torzítás lehetőségével élni. Ekkor a kép sarkain kis négyzetes fogantyúkat kapunk, amikkel a kép sarkai elhúzhatóak, torzítva ezzel a képet. Addig kell húzkodni a sarkokat amíg a papírunk szélei párhuzamosak lesznek a képszélekkel (ehhez haszon lehet segédvonalakat húzni a papír sarkaihoz). Ekkor érintőre körbevágjuk a képet, majd a papír méretének ismeretében a kép átméretezésével elkészült a torzításmentes, arányos vázlatunk, amire alapozva elkezdhető a munka.
Egy általam bevett trükk a vázlat tényleges felhasználása előtt, hogy eltónusozom mintha piros tollal készült volna. Ez egy kis vizuális segítség, ugyanis így könnyen követhetővé válik hogy mi az amit már átrajzoltunk, és mi az ami még hátravan.
 |
| Az elszínezett, méretarányos vázlat |
Ezt nyitom meg a képszerkesztő programban. Ennek hasznos ha tud rétegeket és különféle ecseteket kezelni, és vannak elmosásra, életlenítésre, élesítésre, átmenetek készítésére alkalmas különféle eszközök is. Nem szeretném letenni a garast egyetlen program használata mellett sem, ilyen képességekkel nagyon sok program rendelezik. Sokszor bontakozik ki hitvita egyik vagy másik program mellett elkötelezett felhasználóktól, de személyes véleményem szerint a leginkább a megszokás, és az eszközt mélyebb ismerete az amitől valami használható vagy sem.
Így nem lesz tele a leírás hosszadalmas menühivatkozásokkal, és talán olvashatóbb lesz tőle a szöveg is. Szerintem a kommentek éppen arra valóak, hogy ezeket a mélyrészleteket ki tudjuk tárgyalni — a sokkal nagyobb közösségi háttérismeret összeadásával. Nem utolsó szempont, hogy így az is "akadálymentesen" tudja olvasni a szöveget aki már ismeri valamennyire az általa használt programot, és ki szeretné próbálni a leírtakat. Ennek jegyében egy érdekes játékra invitálom a kedves olvasókat. Ha az előkészített vázlatot letölti valaki, próbálja ki maga is kidolgozni a rajzot a saját eszközeinek felhasználásával! Ezeket a sorozat befejezésekor pedig vessük össze közösen mindannyiunk okulására!
A következő részben már belecsapok a közepébe, és csillagos látómezőt fogunk rajzolni... »
Az eredeti ötletet Bognár Tamás adta,aki rendkívül érdekes rajzaival hívta fel figyelmem ezen technika alkalmazására. Azóta gyakorlok a GIMP programmal, nem elfeledve a ceruza rajzok világát sem. Néhány nem túl publikus gyakorló rajz után lássuk az első digitális grafikámat,mely kétkorábbi észlelésemet tartalmazza a Grimaldi kráterről: (ceruza rajzok GIMP-es újragondolása)
19:26 helyi idő: "Szép íves szakadéknak tűnő falmaradvány,mely mögött a reggeli megvilágítástól felsejlik a hatalmas krátert kitöltő bazaltsíkság. Az észak-nyugati falból még csak egy sziklatömb fedezhető fel, ellenben igen látványos a teljes keleti fal vonulatának mintegy félbeszakadása! Itt betekintést nyerhetek, s a kráter talaján húzódó rianást
20:46 helyi idő: A változás a szemem láttára zajlik! Az Oceanus Procellarum ezen partszakaszán délelőtt lett...az előbb látottak szépen átalakultak, s a Grimaldi ellipszis formája kezd kibontakozni. A nyugati fal jó részét éri már fény...gyönyörű! Ez a rész határozottan részletekkel teli, míg északabbra háromszög alakzatban piciny dombok csoportja van. A kráter talaján részleteket nem látok, de a rianás -vagy gerinc- most mintha feltűnőbb lenne."
Földvári István Zoltán.
Ez a nyílthalmaz, mely Karácsonyfa-halmazként is ismert, a Monoceros északi részén található meglehetősen nagy méretű, látványos csoportosulás. A halmaz tetejénél a rendkívül halvány fényesedést nem sikerült rajzban szemléltetni. A rajz december 10-én, -4 fokos hidegben készült, digitális átdolgozása első ilyen irányú munkám.
Szabó Árpád, 2010.12.10.
Dátum : 2011.03.29.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
29.Marc.2011.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
Moon
Dátum : 2011.04.09. Távcső : 76/900-as newton reflektorral észlelve.
Okulár : 7,5mm Super Plössl okulár
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
09.Apr..2011.
Telescope : 3" F/11 Newton and 7,5 mm Super Plossh eyepiece
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
Dátum : 2011.04.29.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
29.Apr. 2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
Dátum : 2011.05.04.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
04.May. 2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
Első lépésként talán azt kérdezném meg, hogy miért is rajzolunk? Erre a kérdésre az az én válaszom, hogy szeretném a rajzban visszaadni azt a látványt, hangulatot, amit a távcsőben láttam, amit észlelés közben éreztem. Szeretném megörökíteni a látványt úgy, hogy ha később megnézem a rajzot akkor rám törjön az észlelés, a látvány hangulata.
A rajzolásnak megvan a maga kettőssége. Törekedünk a látvány minél pontosabb visszaadására. De nem a precíz látványt szeretnénk visszaadni, hanem amit láttunk, látni véltünk, ami megragadott minket. Így a rajzoknak lehet a ténylegesnél jobban kihangsúlyozott és esetleg elnagyolt, kihagyott része is. A rajz mindig a rajzolója által fontosnak vélt látványt mutatja meg. Célja látatni, amit a készítője látott. Éreztetni amit érzett.
Kanyarodjunk vissza ez a kis kitérő után az eredeti témához. Amikor előjön a számítógépes rajzolás kérdése, azonnal felvetődik a kérdés, mi is ebben a jó nekem ? Ha hagyományos technikával papírra, vászonra rajzolunk, akkor az a rajz egy emberé. Csak egy ember tudja megtekinteni. Ha azt szeretnénk, hogy másokkal is megoszthassuk a művünket, akkor vagy ki kell állítanunk valahol, vagy át kell alakítanunk a képet olyan elektronikus formátumra, hogy a mostani technika biztosította lehetőségekkel meg tudjuk osztani. (könyv, web, stb) Ha sok emberrel szeretnénk rövid idő alatt megismertetni a munkánkat, akkor a nyomdatechnika és az internet a két lehetőség ami jelenleg a legelterjedtebb. Maradjunk most csak a csillagászati rajzoknál. Ha a távcső mellett elkészítem a rajzomat/ a vázlatomat, az még nem a teljes és végleges rajz. Általában a távcső mellett olyan rajzot készítenek (tisztelet a kevés kivételnek), amit bent nyugodt és ideális körülmények között ki kell dolgozni.
Ennek több oka is van:
A publikáláshoz, az észlelések beküldéséhez a rajzot digitalizálni kell. A digitalizált (szkennelt, fényképezett) rajz általában nem ugyan úgy néz ki, mint a papír alapú. Másabb. A fehér nem elég fehér a fekete nem igazán fekete. A szkennelés során előjönnek a rajz hibái, a ceruza, grafit nem egyenletes tónusa. A lap anyagából adódó elszíneződés.
Ha a fenti beszkennelt rajzrészletet nézzük, azt kell mondani, hogy ez minden de nem egyenletes fehér színű lapon szereplő rajz.
Ha a fehér szín nem fehér, akkor a kép invertálása után a fekete sem lesz fekete. Bár tény, hogy a profi mélyég felvételek sem tiszta fekete színre vannak kidolgozva, hanem hagynak pár százalékos fényességet a háttérben, de a fenti kép háttere minden de nem egyenletes fekete. Azt lehet mondani, hogy határozottan csúnya…
Menjünk tovább.
Ha ránagyítunk a képre, egészen addig amíg a kép elkezd pixelesedni látjuk, hogy a csillagokat jelölő pontok köszönő viszonyban sincsenek a körrel, mint cél formával. Akkor még nem említettük, hogy a rajzon lévő pontok inkább egy távoli bolygófelszínre emlékeztet sem a távcsőben ragyogó csillag képére. Ilyenkor szokott a kezdő észlelőnek egy életre elmenni a kedve a rajzolástól. De mi ennél kitartóbbak vagyunk, nem rettenünk el az elborzasztó beszkennelt vázlattól. Van aki azt teszi, hogy a vázlat alapján bent újra rajzolja a rajzot a vázlat alapján. Különféle ceruzákat tollakat és technikákat alkalmazva. Az eredmény - megfelelő gyakorlat után - sokkal szebb lesz, mint a vázlat. Ha most a kidolgozott rajzot beszkenneljük kellő felbontásban (min.: 300dpi) ismét észreveszünk hibákat. Általában a fehér nem akar fehér lenni. Ha ránagyítunk a képre, látjuk hogy a használt rajzeszközök, anyagok fizikai sajátossága miatt a kör ismét nem kör. Lehet paca, sugarasan szétfutó, szőrős szélű stb… Ismételten oda jutottunk, hogy tenni kellene valamit a rajzzal, hogy olyan legyen, amilyennek szántuk. Csendben meg kell, hogy jegyezzem, hogy nyomtatáskor rengeteg hiba és zavaró részlet el fog veszni, de mi akkor is törekedünk arra, hogy a rajzunk jobb legyen. Itt eljutottunk a választóponthoz. Két lehetőségünk van. Az egyik lehetőség, hogy megelégedünk a profi rajzunk beszkennelt változatával és feltöltjük az oldalunkra, fórumokra, elküldjük a rovatvezetőknek (nem elfelejtve a kísérő szöveget…). Ekkor a rajzunk marad a hagyományos kézi rajz. Mindössze beszkenneltük a publikációhoz. A másik lehetőségünk pedig az, hogy "kiigazítjuk" a képet. Kihasználjuk a digitális technika lehetőségeit. Ebben az esetben már "digitális rajzolásról , digitális munkáról " beszélünk.
Viszont amint átléptük a digitális technika világának a határát, ismét válaszút előtt állunk.
Az első technikát alkalmazza a világhírű Jeremy Perez . A második technikát használjuk Cseh Viktorral. A következő részekben a digitális újrarajzolást mutatnám be tipikus csillagász rajzokon (Nap, Hold, Mélyég variációk )
Dátum : 2011.05.08.
Távcső : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 fotóállvány
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
08.May. 2010.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + WDF-4 tripod
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
Kicsit menjünk vissza az időben két napot. 2011 május 14. szombat. Ezen a napon volt a Polarisban az MCSE első Mélyég -észlelők találkozója.
A találkozó során tartottam egy rövid előadást a digitális rajzolásról.
Az előadáson , és az azt megelőző beszélgetések során tudatosult bennem, hogy , bár a digitális rajzolás, mint "művészet" létezik és elfogadott, mégis az ismeretlenség homályába burkolózik a hazai amatőrcsillagászok között.
A hazafele vonatozva fogalmazódott meg a gondolat, hogy bemutatni, népszerűsíteni kell ezt a művészetet. Megmutatni és bemutatni a digitális rajzolásban rejlő lehetőségeket, távlatokat.
Ebben a folyamatban az első mérföldkő ez a blog.
Elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtse az érdeklődőket. Azokat az embereket akik kíváncsiak a digitális rajzolás lehetőségeire, akik megpróbálnák, megpróbálták a digitális rajzolást.
Szeretnénk lehetőséget biztosítani a csillagászati rajzaik, tapasztalataik megosztására.
Elsődlegesen a magyar amatőröknek készült ez az oldal. De szeretnénk megmutatni a külföldi rajzolók munkáit és technikáit, az alkotók tolmácsolásában.
A blog tartalma és szerkezete folyamatosan alakul és fejlődik, ahogy lépésről - lépésre felkerülnek a rajzok, leírások, ahogy találkozunk a szakmai közönség igényeivel, észrevételeivel.
Legyenek ezek a bejegyzések egy Út első lépései…..
Derült eget !
Dátum : 2011.01.09. Távcső : 7x50 Tento Binoculars + szabad szem.
Észlelés helye : Zákány 46°15'N; 16°57'E
A kép, ceruzarajz alapján GIMP 2.6-os programmal lett kidolgozva.
The data of drawing:
09.Jan.2011.
Telescope : 7x50 Tento binoculars + naked eye
Observing Location: Zakany - Hungary, 46°15' N 16°57'E elev.: 129m
This digital drawing preparated GIMP 2.6 programs, based on a raw pencil sketch.
